Bevezetés - József Attila: Elégia (versrészlet)

Az egész emberi
világ itt készül. Itt minden csupa rom.
Ernyot nyit a kemény kutyatej
az elhagyott gyárudvaron.
Töredezett, apró ablakok
fakó lépcsein szállnak a napok
alá, a nyirkos homályba.
Felelj -
innen vagy?
Innen-e, hogy el soha nem hagy
a komor vágyakozás,
hogy olyan légy, mint a többi nyomorult,
kikbe e nagy kor beleszorult
s arcukon eltorzul minden vonás?


1:
necrofil,ki halotakkal közösül egy temetőben
pedofil,kit análisan találnak be egyre többen
egy börötnben,mert, nagy hírnévre tett szert
mikor több kislányt erőszakolt meg és agyonvert
egy kert,a virágok alatt női holttestek
kik a tükör előtt kérdezték,vajon jól festek
anno,mikor kihívták maguk ellen a sorsot
és egy vadidegennel egyeztetek időpontot
megszokott brutalitás beoltják a világba
de ez nem annak a hibája,aki újra sírt ás
utasítás révén,ösztönköktől vezérelve
felejtük el, hogy mi a Gonosz vezér elve
elképedve látom ahogy te is elhiszed neki
hisz mindenkivel elhiteti,mert az ő célja
hogy ne lásd mi folyik körülötted a világban
ne érdekeljen más,ne olvass a Bibliában
a sorok között,inkább nevess a háta mögött
a fajtámnak ki nyersen festi le a tényeket
érzéseket közvetít és próbál terelni
a sötétségből fénybe,együtt gyűlölni és szeretni

refrén:
nincs fény,csak sötétség egyre nő a kétség
bennem,mert semmi sem jó,egyre több vétség
lesz,mit ember ember ellen tesz
de én hiszek benne még hogy idővel más lesz ez
átrendez az Úr mindent néhány követővel
én is harcolok,szavakkal,zenével önerővel
az elmékben próbálom áttörni a sötétet
ordítani addig amíg mindenki fölébred


2:
egy édesanya kit mégcsak nem is hívnék annak
ki újszülött gyermekét neki csapta a falnak
és a wc-be ejtett,a gonosznak engedett
mert azt mondta egy kiskutya vagy egy kis ember egyremegy
a szervezet legyengül,a szerveket a kór felzabálja
vagy a végzeted egy orvos műhibája
nem tehet róla,hiszen nem volt szándékos
csak ő tudja hogy igen,mert elméje árnyékos
nincs 5 perce sem hogy a wc-ben maszturbált
majd ondótól csöpögő kézzel az agyadban turkált.
szállnék most el innen,minél messzebbre
de maradok,ha nem lennék még több ember szenvedne
az áldozatok száma nő,egyre több a fertőzött
már a kislány sincs többé,ki a kertben ejtőzött
az anyukája még mondta neki legyél otthon hétre
de vége a vírustól mit pár tudós hozott létre
pénzért,na meg hogy hivatalosan pusztíthasson
háborúban büntetlenül embereket gyilkolhasson
ő szabjon feltételt élet és halál felett
nem érti nem lehet,ilyet csakis Isten tehet
Uram segíts,kérlek tisztísd meg a vérmezőket
bocsáss meg a bűnösöknek,az ellened vétkezőknek
Uram segíts,kérlek tisztísd meg a vérmezőket
bocsáss meg a bűnösöknek,az ellened vétkezőknek


refrén


3:
vezérek kik mind hódolnak egy eszmének
a harc mindent elpusztít,mire feleszmélnek
testvérek kik hideg vérrel veszik egymás vérét
parancsra lőnek,bárcsak kötnének már békét
a végét nem látom ennek,nem is lesz soha
míg mindenki ilyen vak,és átkozottul ostoba
ezek vagytok ti,de nem ezek lesztek
hanem végtag nélküli,vérző,vergődő testek
visíthattok,saját beleitekbe csavarva
könyöröghettek,a Sátánt ez nem zavarja
én értetek is imádkozom,térdre borulok
az Úr előtt,soha nem tagadom meg,soha nem fordulok
el tőle,hiszen ez nem az ő hibája
minden bűntett az emberi gyarlóság egy apró szilánkja
ha ,a világra örök éj száll,s eljő a sötétség
hol leszel akkor (hol leszel akkor)

refrén