Lassan lassan elfelejtem, sejmes hajad színét,
Lassan lassan elfelejtem, csókjaidnak ízét.
Lassan lassan elfelejtem, hogy ki voltál valamikor régen.
De már akkor én leszek, te meg babám már nem leszel,
Sírhatsz majd utánam.
Elmegyek egy kávézóba, fényes mulatóba,
ölelgetlek csókolgatlak, úritársaságban.
Jó bor mellett, zene mellett, ott foglak én kikacagni téged,
De már akkor én leszek, te meg babám már nem leszel,
Sírhatsz majd utánam.
Elmegyek a házatokhoz, huzatom a nótát,
kinyitom az ablakodat, bedobok egy rózsát.
Az lesz abba beleírva, hogy ki voltál valamikor régen.
De már akkor én leszek, te meg babám már nem leszel,
Sírhatsz majd utánam.