Elhengerítve már a sziklatömb,
kitárva tátong már a sziklabolt.
Ujjongva hirdeti a menny s a föld:
Halleluja, az Úr feltámadott!
És hirdetik az első szemtanuk,
hogy újra él a drága Messiás,
ezzel telik meg szívük és szavuk,
mert nem érdekli őket semmi más.
E szent öröm bennünk is győzze le
a félelembe bujt önérdeket,
szívünk az élő Krisztus töltse be
bátor szólással gyávaság helyett!
Bizonyságul, hogy teste nem halott,
vigyük ma is mindnyájan szerteszét,
hogy halálával életet adott,
s hogy feltámasztja minden gyermekét!
Bizonyságul éljük ez örömöt,
s a most is élő Krisztus életét,
Ki, mint a fán kínhalál előtt,
Most is kitárja értünk szent kezét.
És mondjuk el: a földre értünk jött,
értünk halt meg, s fel értünk támadott,
fogadjuk h át ma még a szívünkbe Őt,
nyíljék meg már e büszke sziklabolt!