a szív szól már egy dal, ami elkísér,
te is dúdolnád, ez az érzés benned is él.
Mikor érzed már, még mindig vágyom rá,
ez a nyár nem vár, a szív tovaszáll.
Van egy állomás, hol a vonatunk meg nem áll,
hova visz tovább a síneken át, rég nem tudjuk már.
Széllel, hogyha szállnék, partot érnék egy vízesésnél,
szikla szélén várnék rád, bárhol jársz.
Széllel, hogyha szállnék, fölrepülnék a fellegekbe,
felhőn ülve várnék rád, bárhol jársz.
Az ész nem jár, szavakat nem talál,
a szám csókra vár, egy szétszórt vihar után.
Gyere, bújj hozzám, ez egy dal, ami rád talál,
mi is dúdolnánk egy életen át.
Van egy állomás, hol a vonatunk meg nem áll,
hova visz tovább a síneken át, rég nem tudjuk már.
Széllel, hogyha szállnék, partot érnék egy vízesésnél,
szikla szélén várnék rád, bárhol jársz.
Széllel, hogyha szállnék, fölrepülnék a fellegekbe,
felhőn ülve várnék rád, bárhol jársz.