Szeretem az élet ízét, ez oly csodás,
De nem értem miért kell folyton, a változás.
Te mindig csak arra gondolsz, mit igaznak hiszel,
De mindig csak arra vágytál, mit sosem érhetsz el.
Nem kellett volna hagynunk a sok-sok változást,
Miért hittem azt, hogy jó lesz helyetted bárki más?
Tudnám merre jársz?


Refr.
Nem akarok sírni többé, menj és lépj tovább ne várj,
Nem akarom várni folyton azt, hogy néha rám találj.
Nem hittem mégis vártam, hogy majd ősz után jön a nyár,
Csak mentél és rám se néztél, hitted elfelejtesz tán.


Jó volna szemeddel látni, mit látni vársz,
S szemedben újra látni, milyen a boldogság?!
Igazán szeret és érez, sosem téved el.
A mélyen őrzött álmok, az hogyan múlhat el?!
Nem kellet volna hagynunk a sok-sok árulást,
Miért hitted azt, hogy jó lesz helyettem bárki más?
Tudnám merre jársz?


Refr.
Nem akarok sírni többé, menj és lépj tovább ne várj,
Nem akarom várni folyton azt, hogy néha rám találj.
Nem hittem mégis vártam, hogy majd ősz után jön a nyár,
Csak mentél és rám se néztél, hitted elfelejtesz tán.


Régmúlt emlék már,
A fiú és lány.
Szép történet volt,
De így múlik el a nyár.
Nem hittem, mégis vártam,
Hogy ősz után jön a nyár.
Te csak mentél, rám se néztél,
Hitted elfelejtesz tán.