A Gecsemáné kertből
A Golgothára fel
Kis ösvény tart, s a lelkem
Ma arról énekel.
E keskeny út a mennybe visz
De sok rajta a zord tövis.
Mert szánt és szeretett minket:
A Mester arra ment,
S hogy bűnben el ne vesszünk,
Ott vérzett Ő, a szent.
E keskeny út a mennybe visz,
De sok rajta a zord tövis.
Óh, égi szeretet mélye!
Úgy látta, elveszünk.
A kihulló drága vére
Lett üdvünk, életünk.
E keskeny út a mennybe visz,
De sok rajta a zord tövis.
Óh, menj a szent keresztfához
Te bűnös, elveszett!
Ott békét adnak néked
A vérző mély sebek
E keskeny út a mennybe visz,
De sok rajta a zord tövis.
És ajkad énekre nyílik,
Új ének: áldva kél,
Fenn zengik égi seregek
A Bárány székinél,
Ki mindent ím elvégezett,
Ment az úton és vérezett.