Szembogár elrohan, pupilla tágul.
Vegyétek testemet megváltásul.
Az utca két fele egy pillanatba sűrül,
Ajándékát nyújtja most a világűr.
Szétmáló arcom homokszeme, tenger.
A humuszra ítélt szellem
valami gyors kaját rendel.
Elkurvult gondolat,
Valaki zabálja az álmomat,
Mocskos a szája és könnyen emészt,
Mindegy, fekália vagy penész.
Csorba mikrokozmosz verőérnek feszül.
Nézd az utolsó mosoly most gennytengerbe
merül.
Még evickél a bárka, hagyjatok magamra,
hagyjatok magamra, vagy a megszokásra.