Tudom rég volt már,
Mikor itt voltál,
Talán nyár volt, vagy tél, nem tudom
Régi emlék már,
Talán nem is fáj
Biztos én akartam így
Magamnak miért hazudnék?
Senki nem felel
Átverni oly nehéz egy szívet,
mi nem felel
Refrén:
Néha azt sem látom már, hogy merre járok én
Mégis őrzöm lépted, lehet nyár, vagy ősz, vagy tél
Suttogom a szélnek: hidd el, elfelejtettem
Hányszor sírtam vissza, azt hogy nem vagy melletem
Furcsa vallomás,
ne is hallja más
Csak a szél, s csak én
Így a jó.
Hazudnom nem muszáj
Az ajtóm nyitva áll
És már nem jöhet be más
Próbállak nem szeretni, nagyon nehéz
Érzelmek felett nem győzhet a józan ész
Refrén:
Néha azt sem látom már, hogy merre járok én
Mégis őrzöm lépted, lehet nyár, vagy ősz, vagy tél
Suttogom a szélnek: hidd el, elfelejtettem
Hányszor sírtam vissza, azt hogy nem vagy melletem
Szánom, bánom, de végig csinálod,
mintha nem hinnéd el, hogy rajtad fog az átok
És a szerelem nem sötét verem, és nem csak másnak ásod
Ha józan ésszel érvelsz a szívnek, ne hidd, hogy legyőzheted
Hisz tudod milyen a szív, nem megy, ha erölteted
Próbállak nem szeretni, nagyon nehéz
Érzelmek felett nem győzhet a józan ész
Refrén:
Néha azt sem látom már, hogy merre járok én
Mégis őrzöm lépted, lehet nyár, vagy ősz, vagy tél
Suttogom a szélnek: hidd el, elfelejtettem
Hányszor sírtam vissza, azt hogy nem vagy melletem
(2x)