Egy másik este, egy másik álom
Ki mellettem volt, nem találom
De velem van az, ami megőrzi őt
Látom magam előtt
Azt az arcot, ahogy fentről
Kérdően néz rám a képkeretből
Az idővel egyre messzebb kerül
Talán a hiány elül
Éjszaka ha néha felébred,
Az aranykerettel engem éget
A falon a képe lenéz rám,
A falon a képe választ vár
De nem tudom, hogy miért így lett
Szétszakadt, ami összeillett
A falon a képe elhalványult
Valami elmúlt
Amíg alszom, tudom, hogy ott van
Hallom, hogy suttog, hogy a szíve dobban
Mint nyitott könyvben, olvas bennem a kép
Nekem ebből elég
Hogy elfelejtsem, némuljon a hangja
Össze kéne törnöm millió darabra
De tudom jól, megtenni úgyse fogom
Csak egy kép a falon…