Talán egy perc alatt,
talán egy év alatt,
sikerül meghódítanom,
Mikor lesz alkalom,
hogy szíved megkapom,
előre ezt még nem tudom.
Talán egy mozdulat,
egy gyönge pillanat,
s a szíved akkor már enyém,
eljön az én időm,
kivárni lesz erőm.
Tudom, hogy mindig van remény
Rám néztél egyszer, akkor nem volt folytatás.
De érzem, hogy jön még egy nagy találkozás.
Talán egy perc alatt,
talán egy év alatt,
idő most nem számít nekem,
a szívem érted ég,
örökké csak tiéd,
cserébe szíved elviszem.
Minden este megvárom, míg ablakodban kialszik a lámpafény,
minden este eldöntöm, hogy felmegyek és arra kérlek, légy enyém.
Nincsen ehhez bátorságom, hiába, ha nem is jön jó alkalom.
Arra várok én, mikor veszed észre már, hogy folyton csak ezt dalolom:
Talán egy perc alatt,
talán egy év alatt,
idő most nem számít nekem,
a szívem érted ég,
örökké csak tiéd,
cserébe szíved elviszem.
Meglátod boldog leszel, drágám énvelem.