Odaadnám az életemet ezért a szerelemért -
így legyen
Gyere, vedd el hát mindenem! Vedd és vidd!
Hisz neked adom minden gondolatom...
Nem tudom, ez hogy történt velem...?
Még új a félelem...
Mért, hogy nem kell rajtad kívül mostmár senki sem...?
Isten, óvd szívem!
Mondd, mért olyan jó...?
Lehet-e az, hogy mindent eldönt
egy mosoly, egy hang, egy érintés, egy szó...?
Eljön a nap, mikor ismered már minden gondolatom...
Semmi új nincsen már, amit megtanulj...
Semmim sincs...
Kifosztottál rég - nincs mit neked adnék...
Szerelem és gyűlölet közt élsz, így múlik évre év...
Üres a szív csak emlék minden- végleg, azt hiszem...
Isten, óvd szívem...!
Mondd, mért múlik el...?
Álmunk egy furcsa végjátékban
semmivé lesz és széthull életem...
Jobb, ha az ember újra kezdi...
Hát ezt teszem épp...
Isten, óvd szívem...!
Isten, óvd szívem...!