Diák Kislány
Katonadalok
A hárs alatt, vártam rád oly sokat.
/:Ott voltunk boldogok,
Hol az öreg Tisza ballagott,
Szívtuk az öreg hárs illatát,
Egymás karja közt, babám.:/
Emlékszel még? Nyár volt és alkonyat,
A kacajod friss volt és harsogó.
/:A nap úgy ránk sütött,
Szívünk mélyén ez úgy átütött,
De én nem törődtem semmivel,
Csak benned merültem el.:/
Csaták tüze, közénk talált nagyon,
Én elmegyek, hazámat nem hagyom.
/:Apáink örökét,
Édesanyám édes örömét,
Tisza parti házikónk falát,
Tisza partján azt a lányt.:/
Az elnyomót,szétszórjuk, mint a szél,
Leszünk mi még, egymásé csak ne félj.
/:Kettesben újra majd
Ott ülünk az öreg hárs alatt,
Szívjuk az öreg hárs illatát
Egymás karja közt, babám.:/