Nézd az utcákon, hogy fújja szét a szél
A sok tarka ruhát
Én meg állok a szívem peremén és várom
Hogy libbenjen át
A lelked a lelkemben és meglásd
Hogy miért élek én
Hogy mi a csend és mi a sikoltás
Meglásd kiürült a tér már
Mit két karommal zártam
Lép helyedre majd más
Képzeletbeli tájon járok én
Hogyha úgy érzem, nincs már szíved közepén
Rólam egy megkopott kép
Miről éppen csak látszik
Nem másé…..
Az óra indul s az új pillanatban már hallom a hangodat
Csendben átjár és összehúz belül
És féltőn már másra mutat
Hisz érzi, tudja jól, hisz Ő lát
Hogy miért élek én
Hogy mi a csend és mi a sikoltás
Érzi kiürült a tér már
Mit két karommal zártam
Lép helyedre majd más
Képzeletbeli tájon járok én
Hogyha úgy érzem, nincs már szíved közepén
Rólam egy megkopott kép
Miről éppen csak látszik
Nem másé…..csak a Tiéd
Képzeletbeli tájon járok én
Hogyha úgy érzem, nincs már szíved közepén
Rólam egy megkopott kép
Miről éppen csak látszik
Nem másé…..csak a Tiéd
Érzi, tudja jól, hisz Ő lát
Hogy miért élek én
Hogy mi a csend és mi a sikoltás
Érzi kiürült a tér már
Mit két karommal zártam
Lép helyedre majd más
Képzeletbeli tájon járok én
Hogyha úgy érzem, nincs már szíved közepén
Rólam egy megkopott kép
Miről éppen csak látszik
Nem másé…..csak a Tiéd