Van, amikor semmi sem úgy van, ahogy elképzelted.
A szíved diktál, de az eszed nem enged!
Én a deszkákon állok, tépem a húrt!
Mint egy minden gátlásától megszabadult!
Amikor végképp úgy érzem,
Hogy most már rám szakad az ég,
Akkor az is elég, hogy a szemembe nézz,
És azt mond: Ne félj, ez még nem a vég!
Legyél a szeretőm!
Az egyetlen,akitől szeretném, hogy szeressen!
De nem úgy, ahogy az a másik!
Biztos most is valaki mással „játszik”!
Ezen a földön járok.
Mást nem csinálok,
Csak azt, amihez értek.
Szóval: Hiába kértek (hogyha végképp úgy érzem, hogy….)