Hëj az ózdi oltár előtt
Három ágú diófa nőtt.
Három ágú, hatlëvëlű
S az én babám feri nevű.
Magyarózdi torony alja
Köröskörül bazsarózsa.
Gyere, babám, szakíts rolla.
S nem szakisztok, nem kell rózsa.
Nem szakisztok, nem kell rózsa,
Tiéd nem leszek én soha.
Trá-lá-rá-rá, rá-rá-rá-rá-rá,
Tá-rá-rá-rá, rá-rá.
S vermeg, istën, azt a vermët,
Mejikbenn a rózsám termëtt,
S menem termëtt egyéb jóra,
Csak a búra s a bánatra.
Egyet bának, amíg élek,
Hagy mér szerettelek téged?
Ha nem szerettelek volna,
Most a szívem nem gyászolna?
Rá-ná-ná-rá-rá, rá-rá-rá-rá-rám,
Tá-rá-rá-rá, ráj-rá.
Szeress, rózsám, csak nézd meg, kit,
Mer a szerelëm mëgvakít.
Engëmët is mëgvakított,
S örökre mëgszomorított.