Ó Nagyasszony, nemzetünk reménye
Hozzád sír fel Árpád gyermeke.
Tenger bánat szállt ez árva népre
Veszni indult Hunnia ege.
Mert Te tőlünk elfordítád orcád,
Magyarország, szegény Magyarország...
Mily boldog volt eddig ez a nemzet,
míg anyjának tisztelt Tégedet.
Ajkaikon dícséretet zengett,
De elhagyott, mert megtévedett.
Te is tőlünk elfordítád orcád,
Magyarország, szegény Magyarország...
Ajkainkon felcsendül az ének,
Boldogasszony anyánk, pátronánk.
Ó, bocsáss meg Árpád gyermekének,
És nyerd vissza nekünk szép hazánk!
Hogyha újra ránk mosolyog orcád,
Akkor lesz majd boldog Magyarország...