1. Tűzcsillagunk sugara árad a tájon,
Zászlónk lobog vörösen újra a gyáron.
Rendünket már védik a munkás kezek,
Ma így teremt a népünk szebb életet.
Te gaz cselszövő, aki ma éltünkre törnél,
Rút áruló, szomorú rabságba dönt'néd,
Pusztítanád, amit a nép alkotott,
Megállj, a magyar munkás fegyvert fogott.
Refr. Őrt állva mind védjük a munkás hatalmat,
Pártunk harcban edzett fiai vagyunk. Csak rajta!
Támadjanak, bitangul pusztulni fognak,
Népünkért vélük bátran meghalunk.
Tűzcsillagunk sugara árad e tájon,
Zászlónk lobog vörösen újra a gyáron.
Megvédjük bátran, száz harcon át,
Előre elvtársak, fel tettre hív szent hazánk!
2. Új életért küzdenek milljók a földön,
Mindenfelé szűnik a rabság , a börtön.
Még koncukat féltik a vén burzsoák,
De már épül a fénylő, szebb új világ.
Mert Marx és Lenin szózata gyújt, mint a szikra,
Pártunk erős, szilárdan áll, mint a szikla,
Munkásokért bátran a szent ügynek él,
És küzd, állja a harcot, tűztől se fél.
Refr. Őrt állva mind védjük a munkás hatalmat,...