Üres a fészek elrepült belőle
A bűvös hangú édes kis madár
Az árnyas erdő dalos csacska őre
Ki tudja merre, mely határba jár
S amíg a fészket nézem elemerengve
Az én szívem is, mintha üres lenne
Vad, égő kinnal fölsajogva fáj
Üres a fészek, nincs lakója már.
Magam vagyok, a hűvös esti szellő
A fészek mellett némán elsuhan
Akit én várok, mindhiába nem jő
Az én madárkám messze-messze van
A múlt regéje, bűbájos varázsa
Mikor a fészek nem volt üres, árva
Szép holdas estén vissza-vissza jár
Üres a fészek, nincs lakója már.