Én úgy szeretlek téged,
ha hozzád érek, véged.
A csókod lángal éget –
így énekeltem én.
De csörög a mobil,
hát oda az idill.
Ha csörög a mobil
hát oda az idill.
Ha csörög a mobil
hát oda az idill.
Hatott is rá a nóta,
meghatódott a Zsóka.
Ráhajtottam hát végleg,
hogy legyen az enyém.
De csörög a mobil,
hát oda az idill.
Ha csörög a mobil
hát oda az idill.
Ha csörög a mobil
hát oda az idill.
Majd megveszett már értem
a kicsi Zsóka Érden.
A karjaimba omlott:
„Óh, Józsika, te romlott.”
De csörög a mobil,
hát oda az idill.
Ha csörög a mobil
hát oda az idill.
Ha csörög a mobil
hát oda az idill.
Ez már egy másik század,
csak tépheted a szádat.
A nagy romantikának
befellegzett idén.
De csörög a mobil,
hát oda az idill.
Ha csörög a mobil
hát oda az idill.
Ha csörög a mobil
hát oda az idill.
Én úgy szeretlek téged,
ha hozzád érek, véged.
A csókod lángal éget –
így énekeltem én.