Ébredj fel kedvesem, elmúlt az éj
Tudom, a csúcsról, kell, hogy visszatérj
Forró a testem, de nem több szívem
Köztünk halott rég minden érzelem
A szenvedély szárnyának réme kísér mesélj,
Majd megvigasztal az élet, az élet mindenért
A szenvedély szárnyának réme kísér mesélj,
Majd megvigasztal az élet, az élet mindenért
Hanyatt dőlsz, s mosolyogsz rám kéjesen
Nem ezt akartam de így sikerült te vagy a végzetem
S ha reám nézel, fenn akad a lélegzetem
Túl erős volt a vágy hatalma és elszálltunk a semmibe
A szenvedély szárnyának réme kísér mesélj,
Majd megvigasztal az élet, az élet mindenért
A szenvedély szárnyának réme kísér mesélj,
Majd megvigasztal az élet, az élet mindenért
Figyelj rám édesem! – Ne nézz olyan mérgesen!
Ez az egész nem több nekem, csak egy perdita szerelem.
A szenvedély szárnyának réme kísér mesélj,
Majd megvigasztal az élet, az élet mindenért
A szenvedély szárnyának réme kísér mesélj,
Majd megvigasztal az élet, az élet mindenért