Egy part ez és tenger És Ég
A felhőket a szél fújja szét
És a távolban felködlik már
A kék hegy, hogy nézni is fáj
A tenger oly végtelen mély
Már közel az alkony és közel az éj
És a tajtékon, orkánon túl
A holdfény a kék hegyre hull
Száz csuda kincset, a hercegeinket
Fényeset, újat, álmokat bújtat
Újra meg újra, szökve És bújva
Elmegyek érte, mert bármit megérne
A kék hegy
És ha nem jönnék vissza, ezt hagyom
rád,
Vigyen egy csónak a tengeren át
Feszítsd ki bátran a vitorlát
Repít egy csónak a tengeren át
Odahív minket, hogy Száz csuda kincset
Elibénk tárjon, nekünk kínáljon
Hogy nyíljon a kőből, sziklatetőből
Trónterem, díszkert,
mit régóta elrejt a kék hegy