Kapitonics:
Mit akarsz? Tán, hogy elküldjem?
Ne lett vón olyan jó hozzám!
Hogy is mondanám neki, hogy "tűnj innét"!
Nágyka:
Épp csak láthassa Szerjózsát...
Ennyi jár neki! A fiától nem tilthatják!
Anna:
Szerjózsa! Szerjózsa...
Milyen sovány az arca...
Szerjózsa! Szerjózsa...
Hogy megváltozott...
Megnőtt és soványabb lett,
sápadt és vékonyka...
Szerjózsa, galambocskám,
drága kisfiam!
Szerjózsa:
Mama! Mama! Én tudtam!
Ma van a születésnapom,
tudtam, hogy eljössz!
Miért sírsz, mama?
Anna:
Nem sírok, dehogy sírok!
Mit gondoltál rólam?
Szerjózsa:
Apa azt mondta, meghaltál,
de én nem hittem el soha!
Anna:
Tudtad, hogy eljövök?
Szerjózsa:
Tudtam, mamácskám, tudtam!
Nágyka:
Asszonyom! Itt van az úr!
Szerjózsa:
Mama, ne menj el többé!
Anna:
Szeresd apádat, Szerjózsa!
Szeresd, ő rendes ember!
Szerjózsa:
Mama, és csak téged,
csak téged szeretlek!
Karenin:
Távozzék, kérem!
Szerjózsa:
Mama, nincs jobb nálad!
Mama, ne hagyj el!
Anna:
Szerjózsa! Szerjózsa!
Látod... mennem kell...