Tartozunk Istennek
Anna Karenina
Karenin:
Bűntelent vádolni,
tűrni és nem szólni,
a kisebbik rossz - melyik hát?
Sért, ahogy bámulták,
sért, hogyha őt bántják,
Anna nem szerethet mást!
Ott ültek ketten,
nincs semmi ebben,
kéretlen bíránk a világ!
Anna hozzám tartozik,
Anna tudja, mi bánt!
Bízni és kétkedni,
látni és úgy tenni,
mint aki semmit sem lát...
Élni a kétséggel,
szótlanul, sebzetten,
nem lehet méltó hozzánk!
Törvény és illem,
erről szól minden;
tudjuk, hogy hol a határ!
Sorsunk híd a bűn felett,
mely mocskos, züllött, sivár!
Lenn a mélységben,
zajló örvénnyel,
zúg egy förtelmes ár!
Lépsz, és egyszer csak
nincs, mi megtarthat már!
Az élet zúg szemtől-szembe,
hozzád ér - s máris elnyel,
sűrű és fojtó homály!
Anna! Tán véletlen!
Anna! Őt óvnom kell
esztelen érzésektől!
Ma este - Vronszkijjal!
Talán csak ártatlan flört!
Voltak, kik többnek látták!
Megszólták, mintha tudnák!
Anna! Egy rémkép gyötör!
Anna:
Istenem, ujjong a szívem!
Rohannék, futnék! Mintha más lennék én!
Valahány szerelmes asszony vágyának él,
vajon érzi-e mindezt a szenvedélyt?
Ó, hogy kérlelt! Ó, hogy nézett!
Minden perc vágy és remény!
Félek, megteszem, félek a holnaptól!
Szédít, felkavar, eláraszt forrón...
Karenin:
Életünk eggyé lett,
tartozunk Istennek,
óvni a szentelt kötést!
A nászt, ami kettőnket
gyermekkel áldott meg,
csak galádság tépheti szét!
Törvény és illem,
mindaz, mit hittem...
Anna! A szívem tiéd!
Anna! A bűn a mélybe ránt!
Anna! Kell, hogy értsd!
Anna! A féltés megaláz!
Anna! Bár tévednék!...
Bűntelent vádolni,
tűrni és nem szólni,
a kisebbik rossz - melyik hát?
Sért, ahogy bámulták,
sért, hogyha őt bántják,
Anna nem szerethet mást!
Ott ültek ketten,
nincs semmi ebben,
kéretlen bíránk a világ!
Anna hozzám tartozik,
Anna tudja, mi bánt!
Bízni és kétkedni,
látni és úgy tenni,
mint aki semmit sem lát...
Élni a kétséggel,
szótlanul, sebzetten,
nem lehet méltó hozzánk!
Törvény és illem,
erről szól minden;
tudjuk, hogy hol a határ!
Sorsunk híd a bűn felett,
mely mocskos, züllött, sivár!
Lenn a mélységben,
zajló örvénnyel,
zúg egy förtelmes ár!
Lépsz, és egyszer csak
nincs, mi megtarthat már!
Az élet zúg szemtől-szembe,
hozzád ér - s máris elnyel,
sűrű és fojtó homály!
Anna! Tán véletlen!
Anna! Őt óvnom kell
esztelen érzésektől!
Ma este - Vronszkijjal!
Talán csak ártatlan flört!
Voltak, kik többnek látták!
Megszólták, mintha tudnák!
Anna! Egy rémkép gyötör!
Anna:
Istenem, ujjong a szívem!
Rohannék, futnék! Mintha más lennék én!
Valahány szerelmes asszony vágyának él,
vajon érzi-e mindezt a szenvedélyt?
Ó, hogy kérlelt! Ó, hogy nézett!
Minden perc vágy és remény!
Félek, megteszem, félek a holnaptól!
Szédít, felkavar, eláraszt forrón...
Karenin:
Életünk eggyé lett,
tartozunk Istennek,
óvni a szentelt kötést!
A nászt, ami kettőnket
gyermekkel áldott meg,
csak galádság tépheti szét!
Törvény és illem,
mindaz, mit hittem...
Anna! A szívem tiéd!
Anna! A bűn a mélybe ránt!
Anna! Kell, hogy értsd!
Anna! A féltés megaláz!
Anna! Bár tévednék!...
előadó:
Anna Karenina
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Kocsák Tibor
szövegíró: Miklós Tibor
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 6846
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Kocsák Tibor
szövegíró: Miklós Tibor
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 6846
kapcsolódó videók
