Nyáron újra fesztiválhelyszínné változik a veszprémi Gyárkert
tovább
Tizenhét év
Anna Karenina
Dolly:
Kitty, most ketten vagyunk, szólj végre!
Nem mehet így, beszélgetnünk kell!
Tizenhét éves vagy, még vár minden...
Kitty:
Akármi vár - nem érdekel!
Dolly:
Higgy nekem! Ami bánt,
ez az egész ügy nem érhet annyit,
hogy így szenvedj!
Kitty:
Te a nővérem vagy, Dolly,
velem érzel, mégsem értesz!
Vronszkij úgy kellett,
mint a lélegzet!
És a részvéted - kolduspénz!
Dolly:
Igazságtalan vagy, Kitty!
Kitty:
Már nem tudok neked sem hinni!
Ó kérlek, bocsáss meg!
Ő volt, kit gyermekként már vártam,
ő volt a mesék hőse mind!
Ábránd és képzelet, mind róla szólt...
Dolly:
És Levin?
Levin szeretett téged!
Kitty:
Ó, Levin... most gyűlöl és megvet!
Szánom szegényt, mert jó ember!
Szánom magam, mert tévedtem!
Reménnyel jött, és én elküldtem!
Vronszkij miatt - ki mást szeret!...
Tizenhét év - azt mondod, semmi még!
Tizenhét év - és minden véget ért!
Elég a bánatból, a szégyenből,
túl sok már - ó bárcsak meghalnék!
Tizenhét év - s a megcsúfolt remény,
a szívem már oly fáradt, olyan vén!
Százévnyi súlyt cipel, s egy kínzó kép,
a báli éj nem múló emlékét!
Sólyom voltam, s ha felröpít,
most kettőnké a nagy ég!
Mondj fájóbb kínt,
mint vergődni így,
hogy szárnyam eltörték!
Fáj a hűtlenség!
Ó, bár ne éreznék!
Dolly:
Felejtsd el, ahogy más
megpróbál feledni minden csapást!
Aki ábrándoknak hitt,
végül csalódik mind,
s van, kit ez fölemészt!
Kitty
Szegény Dolly, te sírsz!
Ó, hányszor érezted, amit most én!
Ketten:
Kit megcsaltak már, bárhogy kíván,
sosem lel feledést!...
Kitty, most ketten vagyunk, szólj végre!
Nem mehet így, beszélgetnünk kell!
Tizenhét éves vagy, még vár minden...
Kitty:
Akármi vár - nem érdekel!
Dolly:
Higgy nekem! Ami bánt,
ez az egész ügy nem érhet annyit,
hogy így szenvedj!
Kitty:
Te a nővérem vagy, Dolly,
velem érzel, mégsem értesz!
Vronszkij úgy kellett,
mint a lélegzet!
És a részvéted - kolduspénz!
Dolly:
Igazságtalan vagy, Kitty!
Kitty:
Már nem tudok neked sem hinni!
Ó kérlek, bocsáss meg!
Ő volt, kit gyermekként már vártam,
ő volt a mesék hőse mind!
Ábránd és képzelet, mind róla szólt...
Dolly:
És Levin?
Levin szeretett téged!
Kitty:
Ó, Levin... most gyűlöl és megvet!
Szánom szegényt, mert jó ember!
Szánom magam, mert tévedtem!
Reménnyel jött, és én elküldtem!
Vronszkij miatt - ki mást szeret!...
Tizenhét év - azt mondod, semmi még!
Tizenhét év - és minden véget ért!
Elég a bánatból, a szégyenből,
túl sok már - ó bárcsak meghalnék!
Tizenhét év - s a megcsúfolt remény,
a szívem már oly fáradt, olyan vén!
Százévnyi súlyt cipel, s egy kínzó kép,
a báli éj nem múló emlékét!
Sólyom voltam, s ha felröpít,
most kettőnké a nagy ég!
Mondj fájóbb kínt,
mint vergődni így,
hogy szárnyam eltörték!
Fáj a hűtlenség!
Ó, bár ne éreznék!
Dolly:
Felejtsd el, ahogy más
megpróbál feledni minden csapást!
Aki ábrándoknak hitt,
végül csalódik mind,
s van, kit ez fölemészt!
Kitty
Szegény Dolly, te sírsz!
Ó, hányszor érezted, amit most én!
Ketten:
Kit megcsaltak már, bárhogy kíván,
sosem lel feledést!...
előadó:
Anna Karenina
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Kocsák Tibor
szövegíró: Miklós Tibor
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 9528
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Kocsák Tibor
szövegíró: Miklós Tibor
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 9528
kapcsolódó videók
keressük!
