Vállamon hordom a terhet,
azt mondják ez az élet,
évek óta csak szövöm a tervet,
egyszer tudom a végéhez érek.
Fülembe zenét játszik a gép,
az összes gondom ártatlan játék,
de félek végre palackba szárnyalok én,
mint selymes hangom csak sok durva beszéd.
Minden álmom egy Zeppelin,
lassan hagyom és felrepÃt,
eldöntöm hogy mi az irány,
és repülök éjszakákon át!
Kezemben a kormány,
elöttem az út,
ha tudnék, élnék gondtalanul,
halvány foszlány már csak a múlt,
és én lelépek nyomtalanul.
Fülembe zenét játszik a gép,
az összes gondom ártatlan játék,
de félek végre palackba szárnyalok én,
mint selymes hangom csak sok durva beszéd.
Refr.