Csepege: Dobre vecser őrnagy elvtárs, meghoztam a vodkát, uborkát.
Önöknek pedig mit hozhatok?
Herr Kretschmer: Nekünk pálinkát.
Frau Kretschmer: No de Hanzi!
Szurov: Merre járt, Lady Ashton? Az utcán ilyenkor veszélyes. Máskor tőlem kérjen kíséretet.
Lady Ashton: Halat rendeltem holnapra.
Cotteril: A búcsúebéd halászlé lehetne. Feltételezve persze, hogy megjön az engedély.
Szurov: Ha semmi nem jön közbe, van rá esély.
Lady Ashton: Megyek, elmondom Fleming úrnak is.
Rheinalderné: Örülni fog, úgy gondolom. Egy halászlétől rendbe jön szegény.
Csepege: Halászlé? Gyerünk lányok, igyekezzetek, mozgás, mozgás!
Szurov: Muzsikát, tavaris Kálmán. Ismerik ugye Kálmán urat? A helyi intelligencia képviselője.
Kálmán: Ja.
Szurov: Na zdarovje! Kálmán úr, ha lehetne egy kicsit tüzesebbet, gyorsabbat.
Billy: Apu, ez rocky.
Susie: Juhé.
Csepege: Kálmánkám, a jó isten áldja meg, nehogy már jazzt játsszon itt nekem az őrnagy elvtárs úrnak.
Kálmán: Most mi baja van? Gyorsnak ez is gyors, nem?
Szurov: Várj csak! Azt játszd, hogy...
Kálmán: Hát mér nem ezzel kezdte? Meg van ez, egy séróban. Szergej, szálljál be azzal a harmonikával, mert kinyomom a szemed, aztán mehetsz, amerre látsz.
Szurov: Faluvégen él egy lány, fehérebb a rózsánál,
átfognám a nádszál derekát, táncba vinném Dusenykát.
Iris a neve, ugye?
Rheinalderné: Igen.


Szurov: Akkor ezt Irisra isszuk.




Faluvégen szép kislány, csillogóbb a harmatnál,
átfognám a sej-haj derekát, táncba vinném Másenykát. Most maga jön.
Frau Kretschmer: Gredchen.
Szurov: Gredchen.




És most Lady Ashton, Diana, ha meg nem sérteném...
Van-e nála büszkébb lány? Ragyogóbb a gyémántnál.
Átfognám a nádszál derekát, de mit tegyek, ha meg sem lát?




Avron: Újból és újból lövések.
Frau Kretschmer: Vége már sose lesz ennek.
Kapitány: Tavaris major jöjjön ki, kérem.
Szurov: Hagyj most!
Kapitány: Muszáj jönnie.
Rheinalderné: Bill, Susan, felmentek azonnal!
Billy: Mama, hadd maradjunk, kérlek.
Susie: Nem megyek sehova, táncolni szeretnék.
Rheinalderné: Ne halljak ellenkezést.
Szurov: Kapitány, neked kell megtenned. Én nem tudom, én nem vagyok rá képes.
Kapitány: Igenis, tavaris major.
Cotteril: Mi volt ez? Ha megkérdezhetem.



Szurov: Csak egy ló, a lovam. A fél életem. A Don mellől vonattal hozattam ide. Három napig utazott, hogy velem legyen. De itt nincsenek sztyeppék, minden házban ellenség, nincs itt más csak gránát és vasvilla.
Cotteril: Mi mindannyian együtt érzünk önnel.
Szurov: A fenébe az együttérzésükkel. Mért hallgat a muzsika? Menj, hívd be a fiúkat! Mind jöjjenek, igyanak. Igyanak a barátainkkal vodkát. Na zdarovje! Kérdezhetek valamit? Ezt nem a rendőr kérdezi. Szereti azt a férfit? Szereti?
Lady Ashton: Fleming urat kérdi?
Szurov: Csak kedveli? Ennyi az egész?
Lady Ashton: Beteg.
Szurov: Mi a baja?
Lady Ashton: Na ez már rendőri kérdés.
Szurov: Ezt ugye felismeri?
Lady Ashton: Persze. Nem tudtuk, hova tűnhetett.
Szurov: Itt fegyvert hordani bűncselekmény.
Lady Ashton: Tudja, hogy milyenek az angolok. Mindenhol banditáktól tartunk.
Szurov: De ez egy orosz pisztoly. Hol szerezte Fleming úr? Netán Budapesten, hol folyt a harc?
Lady Ashton: Ön berúgott, kedves őrnagy. Ha holnap felébred, az egész világot gyűlöli majd. És megbánja, hogy ártatlanokat gyanúsítgat.
Szurov: Reméltem, nagyon reméltem, hogy beszélni fognak. Vagy elmenekülnek, mert az is vallomás.
Lady Ashton: Nincs semmiféle vallomás. És most elmehetek?
Szurov: Talán ha más korban élnénk, ha egyszer...
Lady Ashton: Ön is tudja jól, az a "ha" lehetetlen.
Szurov: Ha még egy "ha" is lehetetlen, miféle remény marad? Tudja, Kanadában ismertem egy lányt, miatta nem mehetek haza. A repülőtérre sem kísérhetett ki, a gépből mégis integettem sokáig. Ez a mi korunk igazi baja, integetünk, de senki nem integet vissza. Tánc!
Csepege: Segíthetek, hölgyeim?
Cotteril: Jön, Kretschmer?
Herr Kretschmer: Ja vohl.
Csepege: Julis, Maris, szedjetek le, nekem még van egy kis dolgom odaát.
Kálmán: Naná, hogy jelenteni mész szarzsák.





Csepege: Dobre vecser őrnagy elvtárs, meghoztam a vodkát, uborkát.
Önöknek pedig mit hozhatok?
Herr Kretschmer: Nekünk pálinkát.
Frau Kretschmer: No de Hanzi!
Szurov: Merre járt, Lady Ashton? Az utcán ilyenkor veszélyes. Máskor tőlem kérjen kíséretet.
Lady Ashton: Halat rendeltem holnapra.
Cotteril: A búcsúebéd halászlé lehetne. Feltételezve persze, hogy megjön az engedély.
Szurov: Ha semmi nem jön közbe, van rá esély.
Lady Ashton: Megyek, elmondom Fleming úrnak is.
Rheinalderné: Örülni fog, úgy gondolom. Egy halászlétől rendbe jön szegény.
Csepege: Halászlé? Gyerünk lányok, igyekezzetek, mozgás, mozgás!
Szurov: Muzsikát, tavaris Kálmán. Ismerik ugye Kálmán urat? A helyi intelligencia képviselője.
Kálmán: Ja.
Szurov: Na zdarovje! Kálmán úr, ha lehetne egy kicsit tüzesebbet, gyorsabbat.
Billy: Apu, ez rocky.
Susie: Juhé.
Csepege: Kálmánkám, a jó isten áldja meg, nehogy már jazzt játsszon itt nekem az őrnagy elvtárs úrnak.
Kálmán: Most mi baja van? Gyorsnak ez is gyors, nem?
Szurov: Várj csak! Azt játszd, hogy...
Kálmán: Hát mér nem ezzel kezdte? Meg van ez, egy séróban. Szergej, szálljál be azzal a harmonikával, mert kinyomom a szemed, aztán mehetsz, amerre látsz.
Szurov: Faluvégen él egy lány, fehérebb a rózsánál,
átfognám a nádszál derekát, táncba vinném Dusenykát.
Iris a neve, ugye?
Rheinalderné: Igen.


Szurov: Akkor ezt Irisra isszuk.




Faluvégen szép kislány, csillogóbb a harmatnál,
átfognám a sej-haj derekát, táncba vinném Másenykát. Most maga jön.
Frau Kretschmer: Gredchen.
Szurov: Gredchen.




És most Lady Ashton, Diana, ha meg nem sérteném...
Van-e nála büszkébb lány? Ragyogóbb a gyémántnál.
Átfognám a nádszál derekát, de mit tegyek, ha meg sem lát?




Avron: Újból és újból lövések.
Frau Kretschmer: Vége már sose lesz ennek.
Kapitány: Tavaris major jöjjön ki, kérem.
Szurov: Hagyj most!
Kapitány: Muszáj jönnie.
Rheinalderné: Bill, Susan, felmentek azonnal!
Billy: Mama, hadd maradjunk, kérlek.
Susie: Nem megyek sehova, táncolni szeretnék.
Rheinalderné: Ne halljak ellenkezést.
Szurov: Kapitány, neked kell megtenned. Én nem tudom, én nem vagyok rá képes.
Kapitány: Igenis, tavaris major.
Cotteril: Mi volt ez? Ha megkérdezhetem.



Szurov: Csak egy ló, a lovam. A fél életem. A Don mellől vonattal hozattam ide. Három napig utazott, hogy velem legyen. De itt nincsenek sztyeppék, minden házban ellenség, nincs itt más csak gránát és vasvilla.
Cotteril: Mi mindannyian együtt érzünk önnel.
Szurov: A fenébe az együttérzésükkel. Mért hallgat a muzsika? Menj, hívd be a fiúkat! Mind jöjjenek, igyanak. Igyanak a barátainkkal vodkát. Na zdarovje! Kérdezhetek valamit? Ezt nem a rendőr kérdezi. Szereti azt a férfit? Szereti?
Lady Ashton: Fleming urat kérdi?
Szurov: Csak kedveli? Ennyi az egész?
Lady Ashton: Beteg.
Szurov: Mi a baja?
Lady Ashton: Na ez már rendőri kérdés.
Szurov: Ezt ugye felismeri?
Lady Ashton: Persze. Nem tudtuk, hova tűnhetett.
Szurov: Itt fegyvert hordani bűncselekmény.
Lady Ashton: Tudja, hogy milyenek az angolok. Mindenhol banditáktól tartunk.
Szurov: De ez egy orosz pisztoly. Hol szerezte Fleming úr? Netán Budapesten, hol folyt a harc?
Lady Ashton: Ön berúgott, kedves őrnagy. Ha holnap felébred, az egész világot gyűlöli majd. És megbánja, hogy ártatlanokat gyanúsítgat.
Szurov: Reméltem, nagyon reméltem, hogy beszélni fognak. Vagy elmenekülnek, mert az is vallomás.
Lady Ashton: Nincs semmiféle vallomás. És most elmehetek?
Szurov: Talán ha más korban élnénk, ha egyszer...
Lady Ashton: Ön is tudja jól, az a "ha" lehetetlen.
Szurov: Ha még egy "ha" is lehetetlen, miféle remény marad? Tudja, Kanadában ismertem egy lányt, miatta nem mehetek haza. A repülőtérre sem kísérhetett ki, a gépből mégis integettem sokáig. Ez a mi korunk igazi baja, integetünk, de senki nem integet vissza. Tánc!
Csepege: Segíthetek, hölgyeim?
Cotteril: Jön, Kretschmer?
Herr Kretschmer: Ja vohl.
Csepege: Julis, Maris, szedjetek le, nekem még van egy kis dolgom odaát.
Kálmán: Naná, hogy jelenteni mész szarzsák.