Az alku I.

Bíró:
Ügyelnem kell a tisztaságra,
figyelnem kell a tisztességre,
egy kockás táblán ez aránylag elérhető...
De itt kint más az alapképlet:
szerelem, bánat, szenvedélyek,
itt nincs rá mód, hogy közbelépjek - ez érthető...
Itt nem felügyelem már a figurákat!
S közben a Dasit Thami Hotelben Mr. Molokov megteszi első lépését.
Molokov (Szvetlanahoz):
Maga itt még nem turista! Előbb győzze meg a férjét!
Aztán úgy él majd és ott él, ahol szíve vágya!
Engem nem érdekel, hogy mit csinál, de azt ajánlom,
hogy legyen nagyon ügyes, különben megbánja!
Érje el, hogy adja fel a játszmát, csak az használ!
Egyáltalán: hányszor akar ez még bajnok lenni?!
Két nappal később a szerény kis gyalogos célba ér,
és már mint királynő támad a hűtlen királyra.

Szvetlana:
Mondd, hányszor akarsz te még bajnok lenni?!
Most is olyan álmodozó vagy, mint régen...
Kit álma űz, kit vágya kerget,
ki egybefűz ezernyi tervet...

Anatolij:
Az voltam én... Ma nincsen álmom...
Ma győzni kell - és bármi áron!
Így most eszeveszett módon
táncolunk egy dróton!
Szédült kicsi kölök, ringlispilen ülünk
- forog velünk a kerék!
Nyomodban a másik fut, kifulladásig... Rohansz egyre tovább -
jól tudod az okát, mégse mondod, hogy elég!
S hogyha vége lesz egyszer... Hol leszel majd?
Ott, ahol kezdted...
Közben Walter deCoursey mutat be
egészen bravúros lóugrásokat.

Walter:
Florence! Ma különös híreket kaptam.
Az ön édesapja él.

Florence:
Él?
Szigorú őrizetben tartják.
Tudja, hogy Kádáréknak is tolmácsolt?
Én semmit sem tudok róla!
Anyám hamar férjhez ment, a nevemet is elvették, úgy szereztem vissza, amikor kiszöktem. Ezek soha nem mondtak róla semmit nekem.

Florence:
Miből gondolja,
hogy most hiszek nekik?

Walter:
Egy egész listát kaptam olyanokról,
akik még élnek és esetleg
ki is adnák őket...
Csinos kis lajstrom, több mint százan
- ugye azt nem kell magyarázzam -
apja legyen a lista élén - nem oly nehéz...
Cserébe kérünk valamit még:
beszélje rá a szeme fényét:
veszítse el a bajnokságot!
Ez az egész...
S mi a bizonyíték?
Mi garantálja, hogy azt,
amit ígértek be is váltja?
Hisz ismerem jól a bevált módszert: mindent bevetni
céljaink érdekében!

Emlékszem rá, hogy boldog voltam valaha régesrég...
Apámmal jártunk kéz a kézben -
ez nagyon szép emlék...
Mint szeme fényét, úgy imádott, aztán rámhagyta ezt a világot itt,
amit oly másnak hitt...
Azóta várom mindhiába őt...
Hátha mégiscsak él...!

Bíró:
Miközben a földszinti márványteremben
a két legnagyobb játékos a középjátéknál tart,
nem messze tőlük két még nagyobb játékos
a végjátékhoz közeledik.
Várható volt a reagálás -
nem mondhatnám, hogy nagyon hálás,
azért, hogy apja mégis él, hogy előkerült!
Tudom, hogy nincs a szíve fából,
de nem bízom benne igazából...
Meggyőzni végül bizonyára nem sikerül!

Molokov:
Nem ismeri ezt a figurát...
Tudom, szívesen nyakába ugrott volna...
Tán hasznunkra lesz e fura nő még...
Ámde van még egy biztosabb lehetőség...

Egy ilyen játékban, ki lehet jobb kulcsfigura
egy trónfosztott királynál?
Freddy! Ne felejtsd el, hogy nagyon mélyről húztunk elő. Mi csináltunk másodszor is világsztárt belőled. Te aztán tudod, hogy velünk érdemes együttműködni. Győzd meg ezt az ámokfutó oroszt! Most megmutathatja, hogy mekkora szíve van. Egy leadott meccsel emberek életét mentheti meg. Köztük Florence apjáért...

Fred:
Ne tedd le! Figyelj rám! Ez egy tisztes ajánlat!

Anatolij:
Piszkos trükk! Tudod jól.
Nevezd tán zsarolásnak!
Gondold meg jól, partner!

Walter+Molokov:
Partner!
Mi a tét, partner!?
Partner
Itt egy cím - ott csupán emberélet forog kockán!
Mutasd meg hát, partner!
Partner!
Mit is ér neked ez a lány?
Igazán ezen még nem gondolkodtál?!
Én nem alkuszom!

Bíró:
Így aztán Frederick a szegény, sötét király
egy kétségbeesett, utolsó játszmába kezd
szíve egykori királynőjével, akit három éve nem látott.


Alku II.

Fred:
Hiba volt, tudom jól!
Hidd el, bánom is százszor...
Az a baj, azóta állandóan hiányzol...
Figyelj csak rám, cicám!
Hagyd el őt, cicám!
Velem élj, ne remélj tőle bármi áldozatot!
Jobban jársz, cicám!
Enyém vagy, cicám!
Ezen pár röpke év tudod jól, nem változtatott!

Florence:
Ennek vége! Felejtsd el!
Ne is kísérletezz,
add fel a játszmát, felesleges!
Florence, hidd el, hogy megváltoztam!
Felnőttem! Ő még mindig egy önző gyerek,
akinek a játék a legfontosabb.
Ő nem adna egy meccset az apádért! Hidd el, Florence!

Fred+Florence:
Mért gyötörsz tovább?! Ebből elég! Hagyj fel vele!
Szívem szakad bele... Hová züllött az egész nagy érzés?!
Kezdjük újra hát és kész! Hagyjuk egymást hát és kész!

Anatolij:
Ez a szent, nemes cél! Mindent megtenne érte...
Az a baj, tudom jól, az, hogy erre ki kérte...
Fred+Szvetlana+Anatolij+Florence:
Mért gyötörsz tovább?!
Ebből elég, hagyj fel vele!
Szívem szakad bele...
Hová züllött az egész nagy érzés?!
Fred+Szvetlana: Florence-Anatolij:
Kezdjük újra hát és kész! Hagyjuk egymást hát és kész!



Alku III.


Bíró:
Senkiben se bízz, jót ne várj!
Magad vagy és így kalkulálj!

Mind:
Senki sincs a más oldalán!

Szvetlana:
Óh, senki...
Ez a játszma véget nem ér!
Más a törvény mindenkinél!
Senki sincs a más oldalán!