Tudod, én nem születtem szépnek,
Mégis kivenném a részem
Az életből, ahogy más
Eddig vártam, néha sírtam, ordibáltam
A világgal szemben álltam
Mint egy modern messiás.
Az első pofontól szépen
Kékre dagadt a szám
De a többit lassan megszoktam ezután.
De félni sosem volt kedvem mástól
Valami nem véd meg a hibáktól
Ezt elfelejteném
De lassan megtanulom a választ,
Miért nem segíthet mégsem
Rajtam senki más
Az első pofontól….
Mert kell itt belül, hogy nagyon égjen
Valami itt a fejben
Hogy ne érezd magad hülyén.
Még kell a jóból néhány cseppel
Egy szemüveg, tükörüveggel
Így teljesebb a kép.