Ha végre itt a nyár, és sikongva körbejár
az asztalok között a csapos leány,
a kedvünk égig ér, hát akkor érzem én,
hogy ilyen lesz a mennyország talán.
Lesz ott minden, lesz ott minden,
ami más kocsmában nincs,
kurta bajor ruhácskában
ring felém a kincs.
Lesz ott minden, lesz ott minden,
ott az asszony nem pöröl,
egy óriási korsó,
melyből nem fogy ki a sör.
Ha este tíz után a szép csapos leány
áthajol a pult túloldalán,
a dombok lágy ölén, majd újra érzem én,
hogy ilyen lesz a mennyország talán.
Lesz ott minden…