A semmi kertje
LGT
Magába hull, csak hull egy kék vízesés mélyen.
Kövek magánya jobban sehol sem fájhat,
A sárga álmú között dobol a bánat.
A semmi kertje ébred már,
A semmi kertje ébred már,
A semmi kertje ébred már,
A semmi kertje ébred már,
A semmi kertje ébred – mite kudasai...
Apró virág ébred, kelyhében ül a reggel,
A széllel érkezett, de nézd, megint csak felkel.
Esõzsinór lóg az égi fatetõk lábán,
A könnyek kútja megtelik a szakadék száján.
A semmi kertje téged vár,
A semmi kertje téged vár,
A semmi kertje téged vár,
A semmi kertje téged vár,
A semmi kertje vár rád – mite kudasai...
Az álom ujja játszik a húrokon halkan,
A régi hangszerek falán alszik a dallam.
Egy szótlan arcon a titkok mosolya ébred,
Egy árva lepke álma tán az egész élet.
A semmi kertje alszik már,
A semmi kertje alszik már,
A semmi kertje alszik már,
A semmi kertje alszik már,
A semmi kertje alszik – mite kudasai...
album címe: keressük!
megjelenés: 1972
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Frenreisz Károly
szövegíró: Adamis Anna
stílus: Progresszív Rock
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 13109