Bús akácfák, rezgő nyárfák, ha beszélni tudnátok,
Az én életemről mindent elmondanátok.
Elmondanátok azt az egyet, hogy mi bántja a szivemet,
Azt a kislányt, kit szerettem, az az enyém nem lehet.
A szegedi temetőbe van egy korhadt keresztfa.
Ki van oda eltemetve, elolvasni nem lehet,
Ki van oda eltemetve, tudja azt egy barna lány,
Aki annak sirkeresztjét könnyeivel locsolja.