Elment Szent Péter Rómába,
Botját vette a vállára,
Csutora is lógott rajta,
Mikor kellet, hajtogatta.
Refr.:
Ej - haj, igyunk rája
Úgy is elnyel a sír szája
Ott lesz fáradt testünk
Csöndes tanyája.
Elment Szent Péter Rómába
Botját vette a vállára
Botja végén csutorája,
Jó barátját megkínálja
Ej - haj,...
Ki a szőlőt megkapálja
Jó bor lesz a poharába
Ki a szőlőt nem kapálja
Folyik is érte a nyála
Ej - haj,...
Ki a borát meg nem issza Nem lesz annak mennybe jussa
ki a borát mind megissza
Szent Péter a szószólója
Ej - haj,...
Ez a jó bor inni való,
Nem csizmaszár-kenni való,
A szép asszony arra való,
Öleld meg és csókold meg jól!
Ej - haj,...
Még azt mondják az emberek,
Hogy az orrom bortól veres,
Mért veres a liba orra,
Mikor sose mártja borba?
Ej - haj,...
Nem leszek én többé diák,
Levetem a diákruhát,
Leteszem a könyvecskéket,
Ölelem a menyecskéket!
Ej - haj,...