Hulló falevél
Magyar nóták
Alatta sok álmot szőttünk, szép tavaszi éjszakán
Szerelemről, boldogságról ábrándozánk te, meg én,
Kiskerti padunkon ülve, rózsanyílás idején...
Hulló falevél, suttogva beszél, a szép tavasznak már vége,
S a nyárnak, mely lelkünkben égett, már csak az emléke él...
Hulló falevél, sárgult falevél...
Ismerém lelki világod, s te ismerél engemet
Elválaszthatatlanoknak neveztek az emberek!
Hogyha a szemedbe néztem, lelked csak nekem virult,
És ha kis kezedhez értem, sápadt arcod elpirult!
Hulló falevél, suttogva beszél, a szép tavasznak már vége,
S a nyárnak, mely lelkünkben égett, már csak az emléke él...
Hulló falevél, sárgult falevél...
Nem tudom, miképpen történt, nem tudom, hová tűntél,
Elszállt a tavasz, a nyár is, s itt az ősz, közel a tél!
Kertünk most szomorú, árva, dalosmadárkánk zokog,
Megirigyelte az élet, hogy miért voltunk oly boldogok...
Hulló falevél, suttogva beszél, a szép tavasznak már vége,
S a nyárnak, mely lelkünkben égett, már csak az emléke él...
Hulló falevél, sárgult falevél...
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Zerkovitz Béla
szövegíró: Zerkovitz Béla
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 20864