A Bon Jovi, az Aerosmith és Ricky Martin slágereinek szerzője lesz a Megasztár sztárvendége
tovább
Hát ez nem az...
LDG
2. Versszak: LDG
Personano Grata, lehet a rangod,
Te akarod én nem, hogy hallasd a hangod,
Hé’, ide figyelj bi’, ezt az élet teszi,
Az utadat így lassan a célod vezeti,
Ha valami nem tetszik, a szemetet szórom rád,
Az ember végzi, mit? Mit az Isten ád,
A vád, lehet csak túl nagy a szád,
Tehetséget nem tartalmaz a mókás figurád,
Nahát, nahát nevem, mint a 19 karát,
Itt az L, a D, a G – hát, hallgasd a szavát,
Az escobar vár, amíg csak lehet,
És az utolsó pillanatban a fikát szórom neked,
Az átok vagy az áldás már a fejedre száll,
Mert azt hiszed, nagy vagy, mint a Tadzsmahal,
Akár a hegycsúcs, a Mont Everest,
A szöveged nem best, és bárkit elereszt,
Csak ne gondold azt, hogy bárkit érdekel, mit mondasz,
Na, mi a f*sz, semmi több, csak egy passz,
Nem vagy a világ közepe, sem a legteteje,
Így egyszerűen lehetsz bárki ellenfele,
Felfele nő az egod, szárnyalsz, mint egy madár,
De már régen nem foglalkozik veled az escobar,
Nem csillog a nevem, de a tied is matt,
Mert a játszmában a fényed már rég alulmaradt,
A praxis az, ami a magasba emel,
Csak check, és ha bux, téged bárki kiszemel,
Felemel az érzés, de ha indul a szerva,
A szettet is nyerhetem, na mizu’, hellah,
Dől a della, te csak tartod a zsebed,
Talán igen, talán ez nem kell neked,
Csak sejtem, de a rébuszod megfejtem,
És hogy honnan indultam én, azt soha nem felejtem.
Refrén:
Hát ez pont nem az, itt süket fülekre találsz,
Jó helyre jöttél ide, ha velünk szembeszállsz,
Itt a két ász, nem tinip**a-vadász,
Szóval nem pénzhajhász, mégis a föld alá gyaláz.
Personano Grata, lehet a rangod,
Te akarod én nem, hogy hallasd a hangod,
Hé’, ide figyelj bi’, ezt az élet teszi,
Az utadat így lassan a célod vezeti,
Ha valami nem tetszik, a szemetet szórom rád,
Az ember végzi, mit? Mit az Isten ád,
A vád, lehet csak túl nagy a szád,
Tehetséget nem tartalmaz a mókás figurád,
Nahát, nahát nevem, mint a 19 karát,
Itt az L, a D, a G – hát, hallgasd a szavát,
Az escobar vár, amíg csak lehet,
És az utolsó pillanatban a fikát szórom neked,
Az átok vagy az áldás már a fejedre száll,
Mert azt hiszed, nagy vagy, mint a Tadzsmahal,
Akár a hegycsúcs, a Mont Everest,
A szöveged nem best, és bárkit elereszt,
Csak ne gondold azt, hogy bárkit érdekel, mit mondasz,
Na, mi a f*sz, semmi több, csak egy passz,
Nem vagy a világ közepe, sem a legteteje,
Így egyszerűen lehetsz bárki ellenfele,
Felfele nő az egod, szárnyalsz, mint egy madár,
De már régen nem foglalkozik veled az escobar,
Nem csillog a nevem, de a tied is matt,
Mert a játszmában a fényed már rég alulmaradt,
A praxis az, ami a magasba emel,
Csak check, és ha bux, téged bárki kiszemel,
Felemel az érzés, de ha indul a szerva,
A szettet is nyerhetem, na mizu’, hellah,
Dől a della, te csak tartod a zsebed,
Talán igen, talán ez nem kell neked,
Csak sejtem, de a rébuszod megfejtem,
És hogy honnan indultam én, azt soha nem felejtem.
Refrén:
Hát ez pont nem az, itt süket fülekre találsz,
Jó helyre jöttél ide, ha velünk szembeszállsz,
Itt a két ász, nem tinip**a-vadász,
Szóval nem pénzhajhász, mégis a föld alá gyaláz.
kapcsolódó videók
keressük!
