the QUINTESSENCE:
Szimbólum

Hirtelen, szinte észrevétlen Belémtódul a mindenség. Egy szimbólum, egy kép, egy jel, Mely csak pillanatra támad fel, Majd elmosódik, árnyékba vész. Gondolat karja nem érheti el. de

tovább a dalszöveghez

the QUINTESSENCE:
Belépés

Az én nyomorúságom.....

tovább a dalszöveghez

the QUINTESSENCE:
Fájdalom

Mozdulatlan tüzes síkon Kiterjeszti szárnyait. Vadmadár – gyötrő fájdalom – Szórja viharba átkait. Jeges, szürke szemek, Tépett, véres tollvirág, Zászlót bont, majd

tovább a dalszöveghez

the QUINTESSENCE:
Mezők

A Vér legbelső muzsikája Szétbomlik – bűz s rettenet – Roncsait a jaj sodorja, Tág mezők felett. Megtelik az Ó-tartomány, Szobor lesz a gondolat, Úgy marad fent Álmok &#

tovább a dalszöveghez

the QUINTESSENCE:
Két csend között

1. Kezdetben volt a Csend… Ahogyan volt, úgy lesz megint, Szél – szárnyakon jön a csend, Jön, és végleg rámlegyint. 2. Szívem adtam a szomorúságnak, Mert finom, mint a

tovább a dalszöveghez

the QUINTESSENCE:
Hangulat és Apokalipszis

Idén már a varjak is némák, Nevenincs a Hangulat, Előjelek kísérik útját, Így jön el az Alkonyat… Köpenyéből – láthatatlan – Előkerül a tőr, Penge villan szí

tovább a dalszöveghez

the QUINTESSENCE:
Alkonyati arcok

Háborgó fények Üvöltve égnek, S a távoli alkonyat Lángba vonja arcomat. Tárd hát ki magad Szűz dér, vad alkonyat, Hadd lássam meg arcod Ölni kész pillanat. Hátam mögé lé

tovább a dalszöveghez

the QUINTESSENCE:
Képek a Ködben

Ködtengerek, elveszett hajók, Az evező már deres, Hálóval szövik be a Napot, Áruló, csendes pók kezek. Mint mítosz a tenger taraján, Bárkánk láncain remeg. A kormányon köd, a

tovább a dalszöveghez