Hirtelen, szinte észrevétlen
Belémtódul a mindenség.
Egy szimbólum, egy kép, egy jel,
Mely csak pillanatra támad fel,
Majd elmosódik, árnyékba vész.
Gondolat karja nem érheti el.
de van, hogy vissza – vissza jár,
S ekkor érzés, s lélek
Nagy útra száll.
Egy pillanatba fagy a világ,
Megdermed a föld, a szél,
És a hold körött égve ég,
Majd elmémbe tép
A sötétség.
Belőle ezer csillag – virág
Suttogja bölcs, égi szavát,
És lélekfalba vési a fény
Szent és örök szimbólumát.