Barbie:A hercegnő és a koldus- Te úgy hasonlítasz rám
Mesedalok
Erika:
Jön a hajnal fel, madár dallam száll és a pillangó szárnyra kél…
Lelked ujjong, száll, de mért hordozná a zúgó szél…
-szünet-
Erika:
Csak is rajtad áll az hogy újra kezd
És hogy hinni tudj igazán…
Vár egy hely téged, vár a boldogság…
-szünet-
Erika:
Mikor forrón kell a reggelim Madam Carp nagy árat szab.
És a tojásokért helyettem soha senki nem szalad.
Egy rántottáért megázni ez bizony túl nagy ár…
Szívem gondolatban másutt jár, puha ágyban szundikál…
Enelisz:
Mikor rántottára éhezem, én csak egyet csengetek…
Nekem ezüst tálcán hozzák be igen, bármit rendelek,
És evés közben masszíroznak, halk muzsika szól…
De én kedvenc könyveim olvasva érezném csak magam jól…
Erika:
Akárcsak én…
Enelisz:
Tényleg?
Erika:
Igaz a szó. Valahol másutt volna jó…
Ott a helyünk, mindig ezt gondolnám
S te úgy hasonlítasz rám…
Ez így igaz, így van bizony,
Mióta ismerlek, tudom…
Te ugyanazt az álmot látod tán
Te úgy hasonlítasz rám…
-szünet-
Erika:
Ha az anyag meg van könnyű már hiszen szabni kezdhetek…
Egy kis öltés itt, egy vágás ott, máris kész a műremek!
Enelisz:
S én felveszem az új ruhám, és táncra perdülök…
Ketten:
És a léptem könnyen átsuhan néhány vőlegény között…
-szünet-
Enelisz:
Ez így igaz…
Erika:
Ez így igaz…
Enelisz:
Hasonlítunk…
Erika:
Hasonlítunk…
Ketten:
Hisz minden gondot vállalunk…
Enelisz:
Mi ugyanazt
Erika:
Mi ugyanazt
Együtt:
Az álmot látjuk tán
Te úgy hasonlítasz rám.
Erika:
Nem volt talán…
Enelisz:
Nem volt talán…
Erika:
Ilyen sosem…
Enelisz:
Ilyen sosem…
Ketten:
De te most itt vagy mellettem…
Erika:
A szívünk zeng
Enelisz:
A szívünk zeng
Együtt:
Muzsikál egyformán
S te úgy hasonlítasz rám....
Jön a hajnal fel, madár dallam száll és a pillangó szárnyra kél…
Lelked ujjong, száll, de mért hordozná a zúgó szél…
-szünet-
Erika:
Csak is rajtad áll az hogy újra kezd
És hogy hinni tudj igazán…
Vár egy hely téged, vár a boldogság…
-szünet-
Erika:
Mikor forrón kell a reggelim Madam Carp nagy árat szab.
És a tojásokért helyettem soha senki nem szalad.
Egy rántottáért megázni ez bizony túl nagy ár…
Szívem gondolatban másutt jár, puha ágyban szundikál…
Enelisz:
Mikor rántottára éhezem, én csak egyet csengetek…
Nekem ezüst tálcán hozzák be igen, bármit rendelek,
És evés közben masszíroznak, halk muzsika szól…
De én kedvenc könyveim olvasva érezném csak magam jól…
Erika:
Akárcsak én…
Enelisz:
Tényleg?
Erika:
Igaz a szó. Valahol másutt volna jó…
Ott a helyünk, mindig ezt gondolnám
S te úgy hasonlítasz rám…
Ez így igaz, így van bizony,
Mióta ismerlek, tudom…
Te ugyanazt az álmot látod tán
Te úgy hasonlítasz rám…
-szünet-
Erika:
Ha az anyag meg van könnyű már hiszen szabni kezdhetek…
Egy kis öltés itt, egy vágás ott, máris kész a műremek!
Enelisz:
S én felveszem az új ruhám, és táncra perdülök…
Ketten:
És a léptem könnyen átsuhan néhány vőlegény között…
-szünet-
Enelisz:
Ez így igaz…
Erika:
Ez így igaz…
Enelisz:
Hasonlítunk…
Erika:
Hasonlítunk…
Ketten:
Hisz minden gondot vállalunk…
Enelisz:
Mi ugyanazt
Erika:
Mi ugyanazt
Együtt:
Az álmot látjuk tán
Te úgy hasonlítasz rám.
Erika:
Nem volt talán…
Enelisz:
Nem volt talán…
Erika:
Ilyen sosem…
Enelisz:
Ilyen sosem…
Ketten:
De te most itt vagy mellettem…
Erika:
A szívünk zeng
Enelisz:
A szívünk zeng
Együtt:
Muzsikál egyformán
S te úgy hasonlítasz rám....
kapcsolódó videók
