Száz látomás elér.
És a kép most is bennem él.
Rég volt, gyermek voltam még,
amikor összeállt a kép.
Amin majdnem minden volt,
álnokok és jók,
csöndesek s háborgók.
Sok év, s nem sok változott.
Ha csak én meg nem változok...
Lehet jó pár évem még,
hozhat új reményt,
a holnap házaként.
refr.:
Aki angyal volt,
szárnyalt, és nem szólt.
Régen tudta a választ, s nem félt.
Betakart száz ég,
s most újra ébredtél.
Kitől kérjed a választ?
S miért?
Száz látomás elér.
A tiéd ne add fel semmiért!
Összetörhet minden kép,
vagy a holnap nem lesz szép:
az emlék ott van még.
refr.
Aki angyal volt...
Hát hívj esőt,
vagy jó időt!
Ez mind csak egy ránc az arcodon.
Szállj! Mindannyian szálltunk már.
Aki száll, az az angyalok útján jár.
Szállj! Mindannyian szálltunk már,
s a fény, lehet, csak a holdon vár...
refr.
Aki angyal volt...