Árok, árok, de mély árok,
Minden este a kapuba ki-kiállok,
Fel van tűrve a kiskalapom széle,
Úgy tekintek a bánatos égre,
Mégsem jössz, mégsem jössz.
Ha még egyszer hozzám jönnél,
Házunk előtt a kispadon megölelnél,
Felszáradna a lehulló könnyem,
Elfeledném a bánatom könnyen,
Mégsem jössz, mégsem jössz.