Megműtöttem a kertészünket
Kicsi G
Egy napon, mikor kimentem a házból,
hogy behozzak valamit a hűtőkamrából,
akkor történt meg mindaz velem,
amitől ilyen híres lett, úúú a nevem.
A kertészünk egyhén defektes volt,
és azt találta ki, hogy hozzak neki bort,
de a nyelvét nem tudta jól pörgetni,
ezért elkezdett nyökörni.
Nem értettem tisztán a kiejtést,
mert tsark vidéki akcentust beszélt.
Folytatta volna, de én éberebb voltam,
és az altató szérumot a hátába nyomtam.
Összeesett úgy, minta kimosták volna,
mert kiütötte őt, mint egy üveg tequila.
A probléma megoldva, de itt vagyok bajba,
hogy kerül a teste, a kertből a házba?
Magától nem, és hát segítség nincsen,
így megint az én nyakamba szakadt minden.
A haladás csekély, 4 méter/óra:
-Húzd meg jobban, menjen a munka!!!
Ment is a küzdelmet siker koronázta,
egy fél nap alatt behúztam a vendég szobába.
És minden fontos, csak műtő szerszámot,
metszőollót, szikét, fogót, gumikalapácsot.
Könnyű műtét, komplikációk nélkül,
stabil pulzus, légzés, csak pár perc volt végül.
Majd ott is hagytam pár órára,
hogy magához térjen délutánra.
Műhiba nem volt, elég jól sikeredett,
bár a szimpla defektből, durr defekt lett.
És már nem csak a szája rángatózott,
hanem a keze, a lába és még amott,
azon a bizonyos egy helyen,
ami a legkényesebb a testeken:
- Igen, emberek eltaláltátok,
a szeme folyamatosan rángatózott!!!
Refrén:
Megműtöttem a kertészünket. (Lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá)
Egész más ember lett. (Lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá)
A műtét előtt, csak beszélni nem tudott. (Lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá)
Utánna pedig rángatózott. (Lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá)
A műtétnek, köszönhetően,
mostmár egészen tűrhetően,
van és kérdésemre:
"Hogy jó Supermannak lenni,
és a WC-papírt fél kézzel tépni?"
Úgy válaszolt, ahogy vártam,
csak ennyit nyökökött félhangosan:
Öhh, öhh, öhh, öhh.
Óh, mégsem sikerült volna a műtét,
hát eltöröm rögtön a műszerem tűjét.
Szó sem volt erről, csak az élet
nem mindig azt, hozza amire kérem.
Idegbaj, ezt már én sem bírtam tovább,
a pumpa felment, és megtörtént, mint korán.
Da-dadogni kezdtem, ugyanúgy, mint ő,
csak nem volt talán annyira feltűnő.
Mikor hibákat halmoztam hibára,
és ezzel másztam az agyára.
Tudata elborult, furcsán csillant a szeme,
és mecsapta őt, a bosszú szele.
Refrén.
Fordult a kocka, ellentétes helyzet,
ami fenekestül forgatta fel a tervet.
Kezdetét vette egy szörnyű rémálom,
idegölő hajsza a pázsiton.
Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet,
már le kéne cserélni, az ilyen közhelyeket.
Mert elavult, itt van rá az ellen példa,
hogy én futok elöl és a szikétől fugya.
Az a pár lépés előny, irtó hamar lecsökkent,
nem tudom hogyan, előttem termett.
És hogy mi történt aztán, mi történt velem?
Sötétség, másra már nem emlékszem.
Refrén: 2x
Megműtöttem a kertészünket. (Lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá)
Egész más ember lett. (Lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá)
A műtét előtt, csak beszélni nem tudott. (Lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá)
Utánna pedig rángatózott. (Lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá)
5x: A kertészünk, kertész-kertésze (Lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá,lá)
album címe: A Nagy Dobás
megjelenés: keressük!
hossz: 5:05
kiadó: sonymusic
zeneszerző: Deseő Balázs
szövegíró: Radics Gábor
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 6208