Jaj de nagy a sötét, lámpa se ég feléd, hogy jutok el hozzád szentem
Oda visz a szivem, az én bolond szivem, tudja azt, hogy el kell mennem
A szerelem elvezet majd ma éjszaka feléd
Úgy érzem, hogy éjfél tájban találkozunk mi még
Hiába a sötét mégis megyek feléd, eljutok én hozzád szentem
Úgy éltet a remény, fényözön hull felém megtalál a nagy ég engem
Ezer csillag ragyog, jaj, de boldog vagyok, mert én már a tiéd lettem
Összebújunk, csókolózunk, ránk borul a sötét
És az éjben vágytól égve fogjuk egymás kezét
Jó dolog a sötét, látni szívünk, hogy ég,semmi nem éghetne szebben