Tudod-e, hogy mért halnak meg ősszel mind a rózsák,
Csak azért, hogy tavasszal a boldogságot hozzák,
Tudtam egyszer számomra is nyílik ilyen rózsa,
Nem siratom én az őszi hervadást azóta.
Tudod-e, hogy mért halnak meg reggelre az álmok,
Mert a hajnal józan fénye kelti a világot,
Ráébredsz, hogy nappal nélkül nem is lehet élni,
Adni is kell boldogságot, nemcsak mindig kérni.