Balatoni hajóslegény az én szívem párja
Jaj, de büszke arra, hogy ő a nagy vizet járja
A kezét a sapka mellé odateszi szépen
Úgy tiszteleg az a huncut, de tetszik az nékem
Szombat este eljött az én rózsám vacsorára
Az asztalon halpaprikás egri vörös borral
Kapott hozzá édes csókot, nem is egyet, százat
Így az újabb szabadnapig csak könnyebben várhat