Ne gondold, hogy eltemeted szívedben az első boldog álmod,
Ne gondold, hogy az utadat nálam nélkül rózsák között járod,
Ne gondold azt, hogyha elhagysz, boldog leszel majd valaki mással,
Nem lehet a boldogságot eltemetni hangos mulatással.
Hívjál vissza, amikor majd bánattól lesz könnyes a két orcád,
Én majd mindent megbocsájtva igaz szívvel térek vissza hozzád,
De ha nem hívsz, hogyha nem vársz, az utcátokat mindhiába járom,
Cigány mellett nótaszóval temetem az első boldog álmom.