Nem tudok én néked csak virágot hozni,
Nem tudok én már csak rólad álmodozni,
Nem látok nem hallok, rabod vagyok, lelkem.
Kék szemű, szöghajú, sugaras szerelmem!
Két apró kis szoba, több minek is lenne,
Ugye, kis galambom, megleszünk mi benne?
Ugye, neki vágunk, ugye, hogy nem félünk?
Megáldja az Isten a mi szegénységünk.