Van egy csikóm, egy sárga csikóm, de eladom nem sokára
Házamat is, földemet is behúzatom a Tiszába
A földemből kitelik egy sziget, ha a rózsám azt mondja nem szeret
Én a Tiszán, a víz hátán magamban is vígan élek
Érik a rozs, jó volna most megölelni a rózsámat
Már a csikóm, a sárga csikóm az ő háza felé vágtat
Kantárszárát ahogy elengedem, mint a szélvész a babámnál terem
Mert a csikóm, a sárga csikóm tudja, hogy ő szeret engem