Szórd féltett kincseid szét,
hogy szíved lángja másnak is égjen!
Túl nagy kint a sötét!
Hát légy Te a napfény mától az égen!
Mondd, mire vársz? Mondd, m’ért félsz?
A pillanat van csak. Ennyi az élet!
Nincs, ami volt, nincs, ami vár.
Itt és most kell élned!
GYERE SZÁLLJ, SZÁLLJ, SZÁLLJ VELEM!
EGY VULKÁN ROBBAN IDEBENN, S IDEFENN
SZÓLÍT A VÉGTELEN TÁJ, HOGY SZÁLLJ!
Bár néha úgy tűnik még,
hogy életedet a bőrödön érzed,
mégis messze a vég.
Hát éld át most velem ezt az egészet!
Mondd, mire vársz? Mondd, m’ért félsz?
A pillanat van csak. Ennyi az élet!
Nincs, ami volt, nincs, ami vár.
Itt és most kell élned!
GYERE SZÁLLJ, SZÁLLJ, SZÁLLJ VELEM!
EGY VULKÁN ROBBAN IDEBENN, S IDEFENN
SZÓLÍT A VÉGTELEN TÁJ!
GYERE SZÁLLJ, SZÁLLJ, SZÁLLJ VELEM!
EGY VULKÁN ROBBAN IDEBENN, S IDEFENN
SZÓLÍT A VÉGTELEN TÁJ, HOGY SZÁLLJ!
Védőháló nélkül élek, s kérlek:
Éld át azt, amit érzek!
Jöjj, és szívből...
SZÁLLJ VELEM!
IDEFENN SZÓLÍT A VÉGTELEN TÁJ.
GYERE SZÁLLJ, SZÁLLJ, SZÁLLJ VELEM!
EGY VULKÁN ROBBAN IDEBENN, S IDEFENN
SZÓLÍT A VÉGTELEN TÁJ, HOGY SZÁLLJ!