Szalmaláng,
neked mindez szalmaláng,
de énnekem nagy robbanás.
Szalmaláng,
hova tűntél szalmaláng,
senki más soha nem kell már.
Nem vagy itt,
csak képed áll a zongorán,
felteszem neked a sorsszimfóniát.
Hallgatom,
nyitott szívvel hallgatom,
messze vagy, de gondolj rám!
A zene mindig megtalál,
a zene bárhol rád talál,
a zene életemben úgy hiszem, te voltál.
A zene sorsunkról beszél,
tudom, a sorsunk vad szeszély,
tudom, a hangzavarban egyszer rám találsz még. (2X)
Vallomás,
ez a dal egy vallomás,
és ellened bús lázadás.
Vallomás,
kell-e még a vallomás,
ha ellened szőtt lázadás.
Nem vagy itt,
csak képed áll a zongorán,
felteszem neked a sorsszimfóniát.
Hallgatom,
nyitott szívvel hallgatom,
messze vagy, de gondolj rám!
A zene mindig megtalál,
a zene bárhol rád talál,
a zene életemben úgy hiszem, te voltál.
A zene sorsunkról beszél,
tudom, a sorsunk vad szeszély,
tudom, a hangzavarban egyszer rám találsz még. (2X)
Zene, zene, zene, zene hát...
A zene mindig megtalál,
a zene bárhol rád talál,
a zene életemben úgy hiszem, te voltál.
A zene sorsunkról beszél,
tudom, a sorsunk vad szeszély,
tudom, a hangzavarban egyszer rám találsz még.