Augustus, ó ,Augustus, ó ,
te gusztustalan vad faló!
Ne gondolkodj, csak ebédelj,
és harapj, rágj és nyalj és nyelj!
te zsírhordó, a hájad nő.
Na pattanj, repülj, vár a cső!
De, kispajtások, semmi vész,
Augustus végleg el nem vész,
Augustus végleg el nem vész.
Hogy legyen még min csodálkozni,
ő megfog kissé változni!
Ébred már a zúgógép
és körbe fordul száz kerék!
A kövér, rút nagy hájfejűt
már falják eszik mindenütt!
Édes ő mert, hisz ehető,
szerethető mert, édes ő!