Számolj százig, s én elhiszem,
hogy újra játszunk, mint rég!
A gyermek elbújt az álarc mögé,
s ma is téged vár még.
Ottfelejtve a múltba zártan,
mint egy gyönggyé lett por
a Lét-óceánból.
Számolj százig, s én elhiszem neked,
hogy újra játszunk egy kört!
Az, aki voltam, már nem vagyok rég,
s mégsem állt meg a Föld.
Egy színes álarcot hord ma a lelkem,
a múltból ennyi maradt.
TALÁLJ MEG ÚJRA KÉRLEK!
HOSSZÚ LETT MÁR A CSEND.
TALÁLJ MEG ÚJRA KÉRLEK!
MÉG UGYANAZ VAGYOK BENT,
AKI VOLTAM RÉG.
Számolj százig, s én elhiszem neked,
hogy újra játszanunk kell!
Tudtam én is minden álmodat,
csak bennem nem fedezted fel.
Bújócskázunk a múltba fúlva,
hisz semmi nem múlt el még,
csak a por takarja rég.
TALÁLJ MEG ÚJRA KÉRLEK!
HOSSZÚ LETT MÁR A CSEND.
TALÁLJ MEG ÚJRA KÉRLEK!
MÉG UGYANAZ VAGYOK BENT,
AKI VOLTAM RÉG.
Jelek a hóban a múlt jegén.
Valahol ott bújok ma is én.
Ne menj tovább!
Szorít az álarc, megöl a tél.
TALÁLJ MEG ÚJRA KÉRLEK...